Egyre gyakrabban találkozhatunk a kísérleti innováció fogalmával. A művészet és a tudomány közötti egykor egyértelmű határok eltűnőben vannak. A kísérletezési kedv minden iparágra jellemzővé vált, hiszen a szuperszintetikus kultúra minden érzékszervünket megszólítja. A természetes anyagok védelme és megfogyatkozása, ezáltal drágulása, egyre inkább arra ösztönzi az embereket, hogy új és innovatív módon forduljanak a nem természetes anyagok felé. Az iparágak közötti együttműködés tehát alapvető fontosságú a dinamizmus és az animáció ezen új hangulatához.
A szintetikus kultúrára jellemző az állandó mozgás, átmenet és folyamatban lévő munka érzése. A termékeket és ezek anyagait már ipari módon, gyorsan, gépek által vezérelten végzik, sokszor az emberi kéz munkájának teljes kizárásával. Mindennek köszönhetően a formák felszabadultak, pontosan tervezhetőek és kivitelezhetőek.
A színek vibrálóak. A színnek ez a kinetikus megközelítése a lelkünket rágó depresszió elleni méregtelenítésként hat. Gyakorivá vált a polimerek és a műgyanták használata. Szövetekben rengeteg hi-tech poliészterrel, vinillel, laminálttal találkozhatunk. A forma és az anyag ezen innovatív fejlődésének élvonalában Karim Rashid és Zaha Hadid áll.
