Tudom, ez most egy kicsit olyan “sarki fűszeres Sipicki Laci bácsi volt katonatársának unokaöccse második kollégiumi szobatársának harmadik sógora…” típusú sztori lesz, de azért talán mégsem annyira. Szóval egy ismerősömtől hallottam nemrég, akinek egy közvetlen barátja dolgozik egy nagy bank ingatlanhitelezési osztályán, hogy valóban a reklámokban továbbra is nagyon nyomulnak a lakáshitel tartalmú hirdetések, és végül is nincs olyan nagy gáz a piacon, mert hozzá lehet jutni.
Csakhogy bent a cégnél utasításba van adva, hogy mondjuk minden 100 igénylésből csak 20-nak szabad folyósítást engedni, ezzel is kordában tartva a túlzott kihelyezéseket. Vagyis a kirakatban látszólag minden oké, jöhet az ügyfél, aztán majd az ügyintézés során ilyen-olyan okokra hivatkozva mégis visszautasítást kap. Persze nagyon sok mindenre lehet ilyenkor hivatkozni, mint például a jelentősen megszigorodott hitel előminősítések, sőt talán egy bank nem is feltétlenül köteles megindokolni, miért dob vissza egy kérelmet.
Szóval ilyeneket hall az ember. Lehet, hogy csak urbánus mende-mondáról van szó, de azért általában van az ilyeneknek némi alapja. Persze ez a pénzintézeti törekvés mit sem változtat azon, ha az ügyfél már eleve fél felvenni bármilyen hitelt, főleg, ha az deviza alapú. Mindenesetre elgondolkodtató.
